Házasságtörés

A házasságtörés és a társadalom

Így szól a hetedik parancsolat: "Ne paráználkodj." Ezt a bunt a történelem során mégis mindig elkövették. Ma azonban úgy tunik, a paráználkodás még féktelenebb, mint valaha. Bulvárlapok számolnak be politikusok, milliomosok és filmszínészek szerelmi ügyeirol, az olyan filmek pedig, mint "Az angol beteg," a "Hullámok hercege," vagy a "Madison Megye hídjai" kifejezetten arról szólnak, és még reklámozzák is a házasságtörést.

Milyen gyakori a házasságtörés? A legmegbízhatóbb tanulmányok közül ketto is azonos következtetésre jut. A Janus beszámoló a szexuális viselkedésrol címu tanulmány becslése szerint: "A férfiaknak több mint egyharmada, a noknek pedig egynegyede ismeri be, hogy legalább egyszer volt házasságon kívüli szexuális kalandja."{1} A Chicagói Egyetem Országos Véleménykutató Központja által végzett felmérés alacsonyabb százalékokat talált: a férfiak 25 százaléka, a nok 17 százaléka volt már hutlen. Még ha ezeket az alacsonyabb arányokat alkalmazzuk is a jelenlegi felnott népességre, ez azt jelenti, hogy mintegy 19 millió férjnek és 12 millió feleségnek volt már szerelmi viszonya.{2}

Bármilyenek is a tényleges számok, azt kell megállapítanunk, hogy a házasságtörés sokkal elterjedtebb, mint azt hinni szeretnénk. Frank Pittman családspecialista és pszichiáter úgy véli: "Társadalmunkban annyi hutlenség fordul elo, ahány közlekedési baleset."{3} Úgy érvel továbbá, hogy az a tény, hogy a házasságtörés szinte már közhellyé vált, megváltoztatta a társadalom arról alkotott felfogását. Azt mondja: "Nem térnek vissza azok az idok, amikor a házasságtöroket kalodába zárták és nyilvánosan megalázták, és nem leszünk olyan társadalom, - amelybol egyébként sok van, - ahol a házasságtörés halállal büntetheto. A társadalom nem képes betartatni egy olyan szabályt, amelyet az emberek többsége megszeg, és a hutlenség olyan általános, hogy már nem is számít deviáns magatartásnak. "{4}

Az ember azt gondolhatja, hogy "ez csak a társadalom nem keresztyén tagjainak a problémája. Ez a gyülekezetben nem lehet probléma. A keresztyének erkölcsi mércéi magasabbak ennél." Nos egyre nyilvánvalóbb, hogy a házasságtörés keresztyén körökben is probléma. A Newsweek magazin 1997-es kiadásának egyik cikkében az áll, hogy több felmérés szerint a protestáns férfi lelkipásztorok 30 százalékának volt már szexuális kapcsolata a feleségén kívül más novel is.{5}

A The Journal of Pastoral Care (A lelkigondozás lapja) 1993-ban beszámolt egy felmérésrol, amelyet a Délvidéki Baptista lelkipásztorok körében végeztek, és amelyben 14 százalékuk ismerte el, hogy tanúsított már olyan "szexuális magatartást, amely lelkipásztorhoz nem illo." Azt is olvashatjuk, hogy 70 százalékuk tanácsolt már legalább egy olyan not, akinek egy másik lelkipásztorral volt viszonya.

A Leadership (Vezetés) magazin 1988-ban végzett egy felmérést közel 1000 protestáns lelkész körében, amelynek eredménye szerint 12 százalékuk vallotta be, hogy házasságon kívül létesített nemi kapcsolatot és 23 százalékuk cselekedett már valami szexuálisan helytelen dolgot olyan személlyel, aki nem a házastársa. A kutatók megkérdezték a Christianity Today (Keresztyénség ma közel 1000 nem lelkipásztor elofizetojét is. Úgy találták, hogy a számok az elozonek majdnem a kétszerese; 45 százalék jelölte meg azt, hogy tett már olyan dolgot, ami szexuálisan helytelen és 23 százalékuknak volt házasságon kívüli nemi kapcsolata.{6}

A házasságtörés jelen van a társadalomban, és most már a gyülekezetben is. A következokben szemügyre veszünk néhány olyan mítoszt, amely a házasságon kívüli szerelmi viszonyokat övezi.

A házasságtörés körüli mítoszok

A házastársi hutlenség tönkreteszi a házasságokat és a családokat, és gyakran vezet váláshoz. A házasságtöréssel szembeni ellenérzés tulajdonképpen nagyon eros, és tíz közül körülbelül nyolc amerikai helyteleníti azt. {7}

Mégis, annak ellenére, hogy a házasságtörést a legtöbb ember rossznak tartja, és tudja, hogy milyen pusztítást végezhet, társadalmunk a házasságtörésrol számos valótlanságot tart fenn a házasságon kívüli kapcsolatokról szóló népszeru hiedelmeken keresztül. Most megvizsgálunk néhány ilyen mítoszt a házasságtörésrol.

1. számú mítosz: "A házasságtörés a szexrol szól." Gyakran úgy tunik, pont az ellenkezojérol van szó. Amikor egy szexuális kapcsolatra fény derül, a megfigyelok gyakran kérdezik: "Ez a férfi mit látott ebben a noben?" vagy "Ez a no mit látott ebben a férfiban?" A szex gyakran jobb otthon, és a házastárs legalább olyan vonzó, mint akivel a házasságtörés megtörtént. Általában nem az a fo szempont, hogy valaki csinos, jóképu, vagy érzéki. Szerelmi ügyekben a partnereket általában nem azért választják, mert ok csinosabbak, jobbképuek, vagy szexisebbek. Különféle furcsa és nem szexuális okok miatt választják oket. A másik no, vagy a másik férfi a házasságtöro kapcsolatban általában olyan szükségleteket elégít ki, amelyeket a házastárs a házasságban nem. Dr. Willard Harley: A férfi és a no szükségletei: a szerelmi viszonyoknak ellenálló házasság építése (His Needs, Her Needs: Building an Affair-Proof Marriage) címu könyvében öt-öt elsodleges szükségletet sorol fel a férfi és a no esetében. Úgy véli, hogy a valamelyik fél által ki nem elégítet szükségletek a házasságon kívüli kapcsolatok elsodleges okai. Úgy találta továbbá, hogy az emberek megdöbbento gyakorisággal bonyolódnak bele ezekbe a szerelmi viszonyokba eros erkölcsi vagy vallásos meggyozodésük ellenére is. Ha ezeknek az alapveto érzelmi területeknek valamelyikénél nincs beteljesülés, az veszélyes vákuumot hoz létre a személy életében. És sajnos sokan ezt a szükségletüket a házasságon kívül elégítik ki.

Frank Pittman, a Privát hazugságok: A hutlenség és az intimitás feladása (Private Lies: Infidelity and the Betrayal of Intimacy) címu könyv szerzoje saját tanulmányában úgy találta, hogy sok olyan betegének, akinek viszonya volt valakivel, jó volt a szexuális élete a házasságában, de vagy kevés volt, vagy egyáltalán nem volt benne bensoséges meghittség. Arra a következtetésre jutott, hogy "így tehát háromszor olyan valószínu, hogy a szerelmi viszony egy meghitt jó barát keresése volt, semmint a jobb orgazmusra való törekvés."{8}

Nem mindegyik kapcsolatban van jelen a szex. A kapcsolat lehet pusztán egy érzelmi viszony. Bonnie Weil tanácsadó arra figyelmeztet, hogy ezek az úgynevezett "szívügyek még alattomosabbak lehetnek, mint a pusztán testi kapcsolatok. Különösen a nok azok, akik készek elhagyni férjüket, amikor egy másik emberhez eros érzelmi kötodést éreznek."{9}

2. számú mítosz: "A házasságtörés jellemtol függ." Régen a társadalom lenézte az alkoholistákat, mint problémájukból adódóan gyenge jellemueket. Ma pedig az alkoholizmust függoségnek, sot betegségnek tekintjük. Ez persze nem kifogás a viselkedésre, mégis belátjuk, hogy az alkoholizmust nem lehet egyszeruen jellemtelenségnek nevezni.

Egyre több pszichológiai bizonyíték van arra, hogy a szülok házasságtöro magatartása nagymértékben befolyásolja a gyerekeket, amikor azok elérik a felnottkort. Éppúgy, ahogy a válás a családban befolyásolja annak a valószínuségét, hogy a felnott gyerekek is a válás mellett döntsenek, úgy tunik, a szülok házasságtöro magatartása is az utódok hasonló viselkedését vonja maga után. Nem egy újabb példa-e ez arra a bibliai tanításra, hogy egy generáció bune bosszút áll a következon?

3. számú mítosz: "A házasságtörés gyógyító hatású." A kultúránkban megjeleno néhány lélektannal foglalkozó könyv és noi magazin a házasságon kívüli szerelmi kapcsolatokat jó fényben tünteti fel. Az a hiedelem, hogy egy viszony új életre keltheti az unalmas, egyhangú házasságot, kétségbeejto hazugság. Attól függoen, hogy az ember melyiket olvassa, egy viszony jobb szeretové tesz, segíti az embert a változókori krízis leküzdésében, örömet hoz az ember életébe, sot az izgalmat is visszahozza a házasságba. Ennél messzebb semmi más nem lehet az igazságtól. Lehet, hogy egy viszonytól több szexet kap az ember, de lehet, hogy szexuálisan terjedo betegséget is. Lehet, hogy a viszony több izgalmat hoz a házasságba, ha az ember a válópert izgalmasnak találja. Ne felejtsük el, hogy a házasságtörésnek az esetek 65 százalékában válás az eredménye. "A legtöbb ember számára és a legtöbb házasságra nézve a hutlenség veszélyes."{10}

4. számú mítosz: "A házasságtörés ártalmatlan." A mozi csak az egyik olyan hely, ahol a házasságtörést pozitív dologként ösztönzik. Az angol beteg az év legjobb filmje díjjal együtt tizenkét Oszkár díjat kapott egy jóképu gróf és kollégájának angol felesége közötti házasságtöro kapcsolat ábrázolásáért. A Madison Megye hídjai egy iowai farmer feleségének életét meséli el, akinek egy rövid, házasságon kívüli viszonya van a National Geographic egyik fotóriporterével, aki állítólag segített a no házasságát újra energikussá tenni. A hullámok hercege, amely hét Oszkár díjat kapott, bemutat egy házasságban élo terapeuta not, aki ágyba bújik egy szintén házas páciensével.

Figyeljük meg azokat az enyhíto kifejezéseket, amelyeket a társadalom az évek során a házasságtörés mentegetésére, vagy élének tompítására kifejlesztett. Sokat közülük itt nem említhetünk meg, de íme néhány: bolondozás, mindenkivel lefekvés, ejteni valakit, szerelmi ügy és enyelgés. Ezek és sok más kifejezés azt a gondolatot erosítik, hogy a házasságtörés ártatlan dolog és senkit nem sért. Néhányan még azt is állították, hogy ez csak amolyan szabadidos tevékenység, mint a fallabdázás vagy a moziba járás. Nos, ezt ne is folytassuk.

A tiltott szex egy szenvedély, aminek lehetnek, és általában vannak is pusztító következményei az egyén és a család számára. A házasságtörés szétzúzza a bizalmat, a meghitt kapcsolatot és az önbecsülést. Családokat tör szét, karriereket tesz tönkre, nyomában fájdalom és rombolás jár. Annak kockázata, hogy lelki fájdalmat hagyunk a gyerekeinkre, elég kell legyen ahhoz, hogy az embert megállítsa és arra késztesse, hogy számot vessen mielott még nem késo.

Ha soha nem is leplezodnek le, a szerelmi viszonyokért akkor is érzelmi árat kell fizetni. A házasságtörok például házastársukat pont attól az energiától és meghittségtol fosztják meg, amit a házasságba kellene beleadniuk. Becsapják a házastársukat és érzéseikkel, cselekedeteikkel tisztességtelenné válnak. Ahogy Frank Pittman mondja, "A hutlenség nem a szexben van, hanem a dolog titkos jellegében. Nem abban, hogy az illeto lefekszik valakivel, hanem abban, hogy hazudik."{11}

5. számú mítosz: "A házasságtörésnek mindenképpen válás a vége." A házasságtörés kiderülése után a pároknak csupán körülbelül 35 százaléka marad együtt, 65 százaléka pedig elválik. Talán nincs is semmi más, ami a házasságot olyan gyorsan tönkre tudja tenni, mint a házastársi hutlenség.

A jó hír az, hogy ennek nem kell így lennie. Az egyik tanácsadó állítja, hogy az általa kezelt párok 98 százaléka a tanácsadás után együtt marad. Ennek a sikeraránynak a fenntartása nem könnyu, és azonnali erkölcsi döntést és megbocsátást igényel, mégis azt mutatja, hogy a házasságtörésnek nem feltétlenül kell válással végzodnie.

A házasságtörés megakadályozása: a no szükségletei

Eloször nézzük meg a feleség öt szükségletét. Az elso szükséglet a szeretetteljes ragaszkodás iránti igény. A legtöbb no számára a ragaszkodás a biztonságot, védelmet, vigasztalást és elfogadást jelképezi. Amikor a férj felesége iránt ragaszkodást mutat, a következo üzeneteket küldi: (1) gondodat viselem és megvédelmezlek; (2) törodök a problémáiddal és számíthatsz rám; (3) szerintem jól csináltad és büszke vagyok rád.

A férfiaknak meg kell érteniük, hogy a noknek mennyire szükségük van ezekre a megerosítésekre. Egy tipikus feleségnek ezekbol szinte soha sem elég. Egy ölelés közvetítheti az összes itt leírtakat. De a ragaszkodást ki lehet mutatni sokféleképpen, mint például: csókokkal, kis cédulákkal, virágokkal, étteremben vacsorázással, a kocsi ajtajának a no számára való kinyitásával, kéz a kézben járással, vacsora utáni sétákkal, hátának simogatásával, telefonhívásokkal - ezer módja van annak, hogy kifejezzük "szeretlek." A no szempontjából a szeretetteljes ragaszkodás nélkülözhetetlen összetevoje a férfival való kapcsolatának.

A második szükséglet a beszélgetés. A feleségeknek szükségük van arra, hogy a férjük beszéljen hozzájuk és meghallgassa oket; sok kétirányú beszélgetésre van szükségük. A házasságkötést megelozo udvarláskor a legtöbb pár sok idot szán arra, hogy egymás iránti szeretetüket kimutassák és beszélgessenek. Ezt a házasságkötés után sem szabad abbahagyni. Amikor két ember összeházasodik, mindkét félnek joga van elvárni, hogy ugyanaz a szeretetteljes gondoskodás és figyelem, ami az udvarlást jellemezte, folytatódjék az esküvo után is. A férfi, ha idot szakít arra, hogy a novel beszélgessen, azzal utat épít annak szívéhez.

A harmadik szükséglet a becsületesség és az oszinteség. A feleségnek szüksége van arra, hogy teljesen megbízzon a férjében. A biztonságérzet az a közös fonál, ami a no mind az öt alapveto szükségletét átszövi. Ha a férj nem folytat oszinte és nyílt kommunikációt a feleségével, akkor annak bizalmát aláássa és végül tönkreteszi a no biztonságérzetét. Ahhoz, hogy a feleség biztonságban érezze magát, bíznia kell abban, hogy a férfi pontosan tájékoztatja a múltjáról, jelenérol és a jövojérol. Ha a no nem tud megbízni a férfitol jövo jelzésekben, akkor nem talál olyan alapot, amelyre egy szilárd kapcsolatot építhet. Ahelyett, hogy idomulna a férfihez, mindig úgy érzi, hogy egyensúlyát veszti, és ahelyett hogy közelebb kerülne hozzá, inkább távolodik tole.

A negyedik szükséglet az anyagi elkötelezettség a férfi részérol, amit egy feleségnek meg kell tapasztalnia. A nonek elég pénzre van szüksége ahhoz, hogy kényelmesen élhessen: anyagi támogatást igényel. Függetlenül attól, hogy a nonek esetleg milyen sikeres a karrierje, általában azt akarja, hogy a férje elég pénzt keressen ahhoz, hogy o úgy érezhesse, hogy a férje támogatja és gondoskodik róla.

Az ötödik szükséglet a férj család iránti elkötelezettsége. Egy feleségnek szüksége van arra, hogy a férje jó apa és a családja iránt elkötelezett legyen. A férjhez meno nok nagy többségének eros ösztöne van arra, hogy otthont teremtsen és gyermekei legyenek. A feleségek legfoképpen azt akarják, hogy a férjük vállalja a vezeto szerepet a családban, és kötelezze el magát gyermekeik erkölcsi fejlodése és tanulmányi elomenetelük elosegítése mellett.

A házasságtörés megakadályozása: a férfi szükségletei

A második szükséglet a férfi számára a társ a kikapcsolódáshoz. A férfi azt akarja, hogy a no legyen a játszótársa. A még egyedülálló noknél nem szokatlan, hogy a férfiakkal együtt szórakozzanak. Szívesen vadásznak, horgásznak, futballoznak és sportmérkozéseket vagy filmeket néznek - olyasmit tesznek, ami maguktól soha nem jutna eszükbe.

A házasságkötés után a feleségek gyakran próbálják a férjüket olyan tevékenységekbe bevonni, amelyek a saját érdeklodésüknek inkább megfelelnek. Ha az erre irányuló kísérletük nem sikerül, akkor esetleg arra bátorítják a férjüket, hogy azok nélkülük szórakozzanak. Ez az alternatíva azonban nagyon veszélyes a házasságra nézve, mivel a férfiak meglepoen nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a feleségük számukra társ legyen a szórakozásban. Az öt alapveto szükséglet közül a tipikus férj számára a kikapcsolódás idejének a feleséggel együtt történo eltöltését fontosságban csak a szex elozi meg.

A férj harmadik szükséglete a vonzó házastárs iránti igény. A férfinek olyan feleség kell, aki számára csinos. Dr. Harley szerint a szexuális kapcsolatban a legtöbb férfi majdnem lehetetlennek találja, hogy egy not csupán annak belso tulajdonságai alapján méltányoljon, - ennél többre van szükség. A férfi igénye a testi vonzerore a párja esetében nagyon eros.

A negyedik szükséglet a férfi számára az otthon nyújtotta támasz. A férfi békét és nyugalmat akar. Annyira mély az igénye a férfinak az otthon nyújtotta támogatásra a felesége részérol, hogy gyakran elképzeli, amint felesége az ajtóban ot szeretettel és örömmel várja, és jól nevelt gyermekei is ot meglátva szintén így fogadják, amikor a jól vezetett otthon kényelmébe megérkezik. Az elképzelés úgy folytatódik, hogy felesége gyorsan leülteti ot, hogy pihenjen mielott nekilátnak a finom vacsorának. Késobb a család elmegy egy esti sétára, majd pedig o visszatérve minden vita és lárma nélkül lefekteti a gyerekeket. Aztán a feleségével együtt pihennek, beszélgetnek, talán nézik egy kicsit a televíziót, és az alkalmas idoben visszavonulnak, hogy egymást szeressék. Lehet, hogy a feleségek kuncognak ezen a forgatókönyvön, de ez az elképzelés sok férfi fantáziavilágában egészen általános. A férfi igénye arra, hogy a felesége "gondoskodjon a dolgokról"-különösen róla--szélesköruen elterjedt, tartós és nagyon eros.

Az ötödik szükséglet a csodálat. A férfinek szüksége van arra, hogy a felesége büszke legyen rá. A feleségeknek, ahelyett hogy férjüket nagyobb teljesítményekre kényszerítik, inkább azt kell megtanulniuk, hogyan fejezzék ki irántuk érzett csodálatukat. Az oszinte csodálat eros késztetés egy férfi számára. Amikor a no a férfinek azt mondja, hogy szerinte csodálatos, az a férfit arra ösztönzi, hogy még többet érjen el. Akkor úgy látja, hogy az addiginál messze magasabb szinten képes új feladatokkal megbirkózni, és képességeit tökéletesíteni.

Ha az egyik házasfél öt szükséglete közül valamelyik nincs kielégítve, akkor az a fél egy szerelmi kapcsolat csábításakor sebezhetové válik. Ezért a házasságtörés megelozésének legjobb módja a házastárs szükségleteinek kielégítése és a házasság megerosítése.

© 2001 Probe Ministries International

Megjegyzés

1. Samuel Janus and Cynthia Janus, The Janus Report on Sexual Behavior (New York: John Wiley and Sons, 1993), 169.
2. Joannie Schrof, "Adultery in America," U.S. News and World Report, 31 Aug. 1998, 31.
3. Frank Pittman, Private Lies: Infidelity and the Betrayal of Intimacy (New York: Norton, 1989), 117.
4. Ibid., 13.
5. Kenneth Woodward, "Sex, Morality and the Protestant Minister," Newsweek (28 July 1997), 62.
6. "How Common Is Pastoral Indiscretion?" Leadership (Winter 1988), 12.
7. In this poll Americans were asked: "What is your opinion about a married person having sexual relations with someone other than his or her spouse? Their answers: 79% answered "always wrong" and another 11% answered "almost always wrong." Cited in "Attitudes on Adultery," USA Today/CNN/Gallup Poll, 1997.
8. Pittman, 122.
9. Bonnie Eaker Weil, Adultery: The Forgivable Sin (Norwalk, Conn.: Hastings House, 1994), 9.
10. Pittman, 37.
11. Ibid., 53.